Karavándor Hírmondó

Idővel jobb lesz?

Az idő múlása nagyon makacs dolog! Az ember annyi mindent kitalált már, hogyan lehetne befolyásolni az elszálló perceket, de erre még semmi okosat nem tudott kieszelni. Az idő könyörtelenül halad előre, és kegyetlenül megmér mindent. Az értékeket kifényesíti, az elröppenő üres pillanat halhatatlannak hitt nagysága fölötti dáridónak pedig kíméletlenül véget vet. A kőműves hosszú órák gondos munkájával elsimított és fehérre mázolt tűzfalát a graffiti készítője szinte a perc tört része alatt önmaga világához igazítja, de minden próbálkozása ellenére, az évtizedek távlatában ez mégsem képes fennmaradni. Az egykoron elterjedt meszelt, hófehér házfalak lélekbe vágó tisztaságával nem kelhet versenyre.
A 3D nyomtatók percek alatt a legképtelenebb tárgyakat, dolgokat képesek megalkotni, de valami mégis hiányzik annak a műnek az értékéből, amit aztán korlátlan darabszámban lehet gyorsan újrateremteni. A napokban az egyik rádióállomás lejátszotta az első mesterséges intelligencia által megírt zeneszámot. Néhány éve megkomponálták a villanyvezetékeken várakozó fecskék zenéjét, a madarakat hangjegynek, a vezetékeket pedig a kotta vonalainak tekintve. A műszaki fejlődés olyan eszközöket adott az ember kezébe, amivel már néhány évtizeddel ezelőtt élt embertársaink semmit se tudnának kezdeni, ha ma hirtelen feltámadnának. Vagy mégis? Mi emberek tényleg változtunk, vagy csupán a mobil telefont, az internetet tudjuk ismereteink miatt jobban használni, és ez csak látszólag különböztet meg bennünket elődeinktől?
Ezekre a kérdésekre gyaníthatóan sosem kapunk választ, mégis érdemes ellátogatni a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében szervezett programokra, például a Műszaki és Közlekedési Múzeumba. Tanúi lehetünk annak, ahogy szüleink és nagyszüleink mindennapi világa átmentődik kultúránk kincsestárába. Elképzelhetjük, miért nem volt akkor és ott helye az okos telefonnak, ugyanakkor miért volt szükség az időre, ami beérlelte mai világunkat. Akik viszont már messze, előre akarnak tekinteni, most találhatnak egy kis összefoglalót kilátóink sorából. Egy kellemes őszi napon – reménykedjünk, hogy lesz ilyen – egy kiadós túrával felkereshetik őket. Azért a kényelmesebb embertársainkra is gondoltunk, vidám programokat szedve csokorba.
Mindenki válogasson kedvére, kellemes kikapcsolódást kívánunk!

A kutya ugat, a karaván halad

A környékünkön akad néhány kutya a kertes házakban. Mindig talány volt a számomra, mi dönti el, hogy mikor kezd el az összes együtt ugatni. Amikor a kis tacskó zendített rá, bár egymaga hangosabb volt, mint a többi együttvéve, amazok békésen szunyókáltak tovább legfeljebb egy-egy felmordult, mintha rosszat álmodna. A méretben kissé nagyobb keverék hangját már egy kicsit komolyabban vették. A magyaros virtusáról ismert puli még a holtakat is feltámasztotta nyüzsgő csaholásával, de a nagykutyák csak egy pillanatra emelték fel a fejüket, körbenéztek van-e értelme a fáradságnak, aztán többnyire újra leheveredtek. No, de amikor mondjuk egy Német juhász, Orosz agár esetleg Alaszkai malamut vagy Angol buldog kezdett ugatásba (bár még a kuvasz is ide lenne sorolható, ha nem lustálkodik annyit), pillanatokon belül talpon volt az összes. Egyik sem akart lemaradni, hadd lássa a gazdi, tulajdonképpen őmiatta van az egész felhajtás. Viszont akad egy kivételes eset, ez pedig a szirénázó rohamkocsi vijjogása. Amikor baj van, az ebek képesek felülemelkedni minden addigi kételyükön. Többé nem törődnek azzal, melyik hallotta meg elsőnek a vészt jelző szirénát. Kivétel nélkül mind olyan éktelen vonításba kezd, amit nehéz szavakba önteni.
Most, hogy itt kopogtat az október, a magunk módján mi is szeretnénk hallatni a hangunkat, buzdítani! Önámításról nincs szó! Nincsenek illúzióink meddig ér el a szavunk. Ki hallja meg, ki gondol bele és ki adja tovább: Tessék szépen elmenni, nemet mondani az otthoni tespedésre! Kiállni a saját érdekünk mellett, és kihasználni a kínálkozó alkalmat! Nincs még késő, mielőtt a tél átvenné a hatalmát, tegyünk meg mindent önmagunkért, mindnyájunkért! Mutassunk jó példát:
A Kutatók Éjszakája segít a szellem ébren tartásában, A Szigligeti várfutás a test edzettségének megőrzésében, a Sörfesztivál főként a felkart erősíti a gyakori emelések alkalmával, a Kürtőskalács Fesztivál az édes élet megtestesítője, de akad még bőven olyan program, ahová megéri elmenni. Tekintsék meg részletes ajánlónkat, kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást mindenkinek!

Hát akkor szüret!

Késő este egy csendes kertvárosi utcában éppen parkolni készültem az autóval, amikor a visszapillantó tükörben a tolatólámpa fénye egy termetes sünt világított meg, ahogy méretéhez képest igen fürgén futott az alkalmi „napsütésben”. Egy pillanatra megtorpant, nem értette mi ez a hirtelen lett világosság, aztán iszkiri, beszaladt az árokpart zöldjébe. A természet itt él velünk, néha rejtőzve, máskor fenyegetően, de leggyakrabban elkényeztetve bennünket. Különösen a kora ősz hozza ajándékait. A késői alma, körte, a szőlő, a dió tartogat a télben is értékes gazdagságot annak, aki a kiskertben, a hétvégi telken egész évben szorgalmasan tüsténkedett azon, hogy ne a kártevők martaléka legyen a termés, vagy azoknak, akik a szedd magad kínálat keretein belül, a bolti ár töredékéért maguk szüretelik le a gyümölcsöket. A gazdák között folyik az eszmecsere a téli tárolás hatékony előkészületeiről: mi az, ami hosszú ideig frissen tartja a betárolt élelmet. Az sem vész kárba, ami kinn marad a szabadban. A vadon élő állatok, madarak osztoznak a talált élelmen, mert bizony már ők is ösztönösen a hidegebb napokra gyűjtenek.
A gondos túrázók, kempingezők sem gondolkoznak másként. Az őszi kirándulásokra egy kicsit másfajta felszerelés kell, mint télen. Akadnak olyanok, akik már lakójárművükkel nem terveznek idén utat, ezért jó időben rákészülnek a téliesítésére, de ha a hűvösebb hónapokban is szeretnék használni kocsijukat, akkor érdemes néhány fontos módosítást megtenni vagy elvégeztetni, hiszen jelentősen változnak a körülmények. Mert hát az ősz megérdemli a tiszteletet. Legnemesebb évszakunk kincseinek felfedezéséhez bizony elkél a természet iránti alázat. Az odafigyelés azonban busásan megtérül az érték megőrzésében, az élmények sokszínűségében, a hangulat varázsában.
Akár így, akár úgy tervezi valaki az előttünk álló hetek programját, esetleg reménykedik az idős hölgyek nyarában, összeállításunkban a tartalmas kikapcsolódást ígérő rendezvények sokszínű kínálatából válogathat. Az interneten hamarosan újrainduló Karavándor magazin pedig beszámol a műszaki fejlesztésekről, érdekességekről, kalandokat ígérő úti célokról. A régi számok kivonatosan, egyre bővülő mennyiségben elérhetők oldalainkon, az archívum részeként.
Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást mindenkinek!

Teremtsünk egy új világot!

Letelt a sportolók vizsgaidőszaka, véget ért az olimpia. Pontosabban egy rövid időre abbamaradt. Hamarosan kezdődik egy méreteiben talán kisebb, de jelentőségében legalább akkora kihívás, a paralimpia. A versenyzők először olyan akadályokat küzdöttek le, ami számunkra, nézőknek alig elképzelhető nehézség, amiben mi nem szenvedünk hiányt…, majd ők mindezen felülemelkedve még komoly sportteljesítményeket is elérnek. Nekik szurkolva valahogy jobban átérezzük a hihetetlen akarat, az elképesztő erőfeszítés erejét. Ki tud könnyedén uralkodni az akaratán, amikor egészsége érdekében csupán egy finom ételről kellene lemondani, végre eldobni az utolsó szál cigarettát, tíz lépéssel többet gyalogolni a parkolóban az autóhoz… vagy inkább a kerékpárhoz. Semmiség ez ahhoz az akarathoz képest, ami a sportolók számára a felkészülés és a versenyek alatt természetes. lgen, igen! Helyeselünk. Holnaptól másképp lesz! No persze! Ugyanúgy lesz, mint holnapután, majd azután, és az akaratból a végére marad a nyögés. Van hát tanulnivalónk, mint ahogy gyermekeink számára is elérkezett az iskolakezdés ideje. Tetszik, vagy sem, ez a dolgok rendje, és mennyivel jobb ezt jókedvvel, vidáman csinálni.
Készüljünk közösen: ők a suliban, mi pedig már most, melegében tervezzük, mit csinálunk az őszi vakáció idején, a téli szünetben, jövő tavasszal, készüljünk, mert jövőre is lesz nyár! Addig is használjuk ki a hétvégéket, a közös együttléteket, tervezzük a „légyottokat”! Erre kitűnő alkalmat kínál Düsseldorf, ahol augusztus 27. és szeptember 4. között minden idők legnagyobb Caravan Salon-ja várja a kempingezés és túrázás szerelmeseit. A kereskedők nagy része is ott szerzi be portékáját és köti meg egy évre a szerződéseit, felmérve, hogy mi nyerte el legjobban a kempingezők tetszését. Óriási akciók csalogatják a lakóautót, lakókocsit vagy sátrat vásárolni szándékozó látogatókat. Akik pedig már tudják, miként akarják felépíteni az előttük álló évre a megvalósítandó új világukat, azok szemezgethetnek programajánlónkból, kikeresve a test és a lélek épülésének alapköveit.
Sok sikert a válogatáshoz!

Egyensúlyosan

Az újkori olimpia a sport ünnepe immár több, mint 100 éve. A nyaralást sokan időzítették a játékok idejére, hogy nyomon követhessék a versenyeket. Bevallva- bevallatlanul ezoterikus erőket próbálunk mozgósítani a képernyő előtt ülve. Az utolsó pillanatokban egyértelmű vesztésre vagy nyerésre álló sportolókkal azonosulva együtt szenvedjük el, vagy önfeledt örömmel éljük át a lehetetlennek tűnő fordítás mindent elsöprő, hihetetlen élményét. A csúcsról a mélybe, vagy a hullámvölgyből a csúcsra jutó számára egy egész életre szóló, meghatározó esemény az, ahol előre lefutott mérkőzés, versengés, játszma nem létezik. Gyakran halljuk a kommentátorok esélylatolgatásait, de csupán az esély alapján sosem adtak még aranyérmet. A legjobban élre várt versenyzőnek is oda kell érnie. És mi emberek, ahogy nincs olyan fogfájás vagy megfázás, ami egy kellemes élményt tönkretegyen, végül mindig csak a jóra, a szépre gondolunk vissza, ami egykoron kudarcnak tűnt, azt az emlékeinkben az egészséges életszemlélet díszbe öltözteti. Így van ez rendjén. A rengeteg munka, a beleölt energia beépül a megvalósító személy egyéniségébe, jellemébe, elismertségébe. Az olimpiai játékokkal kapcsolatban sokat emlegetett mondás „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!” ugyan mára inkább a „Gyorsan kezdeni, aztán a végén beleerősíteni!” szemléletbe csapott át, tisztelet mindazoknak, akik eljutottak oda és megtettek mindent, amit ott és akkor erejük, lelkiállapotuk lehetővé tett számukra.

Akik pedig az időeltolódás miatt, vagy más beállítottságuk okán megmaradnak a kikapcsolódás és a pihenés másfajta megélése mellett, hát azokra is szép idők várnak. Debrecen virágba öltözik és a határokon messze túlnyúló hírű virágkarnevállal várja a látogatókat. Augusztus 20. kapcsán Szent Istvánra és nemzeti ünnepünkre emlékezünk változatos rendezvények keretében. A családosok sem panaszkodhatnak, a szeptemberi iskolakezdés előtt még számtalan program próbálja elterelni a csemeték figyelmét a vészesen közelgő új tanévről. De a retró életérzést keresők, no meg a kulináris élvezetek hívei is találhatnak számukra kedves mulatságot programajánlónkban. Érdemes hát kutakodni a lehetőségek között, kihasználni a nyár forró napsütést ígérő időszakát! Kellemes pihenést mindenkinek!

Gyorsan és pontosan

Az egyik gyorsétterem lánc vendéglőjének szülinapi asztalánál fiatal fiúcska volt a figyelem középpontjában. Ahogy a hangos dicséretekből kiderült, most ősszel kezdi az első osztályt, de bizony már sok olyan dolgot tudott, ami egy iskolásnak is büszkeségére válna. Anya unszolására egy komolyabb versből idézett, valahogy így: „Dolgozni csak gyorsan és szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes…”. Mindenki megtapsolta, elvégre mondjuk a hullócsillag nyilván gyorsan és szépen megy az égen. Bár a költő nem pontosan erre gondolt, de egy hatévesforma gyermektől ez azért figyelemreméltó teljesítmény. A munka gyorsaságát illetően például elképzelhető lenne, amint a hulladékgyűjtő ürítő szakembereket a száguldó kukásautó hátulján kapaszkodva lobogtatja a menetszél. Esetleg az asztalos tolómérővel ellenőrizné a léc vastagságát, hogy aztán a kézi gyaluval sebtében kiigazítsa az eltérést. A buszvezető pedig csak azoknál a megállóknál állna meg, ahol leszálló van, így hamarabb végigérne a vonalon. Az idei nyár kissé szeszélyes, ám kétségkívül gyakran kánikulát hozó viharaiban a korábban megszokotthoz képest sokkal kevésbé állt meg az élet. Mindenki még gyorsan elvégzi a munkáját, reggelente az utakon meglepően sokan igyekeznek munkahelyükre, csakúgy, mint az év más szakában. Talán a többség augusztusra tervezte a pihenés beiktatását. A kempingekben viszont kifejezetten a hőség hozza a munka dandárját. Ezért a programok között aktív pihenést kínáló kempinget is ajánlunk, ezúttal a Zalaegerszeg közelében fekvő Göcsej Völgye Kempinget.

Akik viszont továbbra is a munka frontján kénytelenek helytállni, és esetleg csak egy-egy hosszabb hétvégén engedhetik meg maguknak a kikapcsolódást, most rendkívüli élményeket tartogató rendezvények közül válogathatnak. Érdemes hát megnézni a részletes ajánlónkat, mert igen-igen gazdag és érdekes a kínálat! Jó pihenést kívánunk mindenkinek!

Az a gyönyörködtető változatosság

Alig egy hónapja ínyencmódra csettintettek nyelvükkel a TV elé költöző focirajongók, hogy a végén már ők is kissé fásultan nézzék ugyanazt a csapatot, mint a nyitómeccsen, de immár kiokosodott szakértőként mondjanak véleményt az EB-ről. Alig két hónapja még lestük az időjósok térképeit és diagramjait, reménykedve a vízben úszkáló hal szemét is kisütő kánikulában, most pedig vágyakozva figyeljük a sokasodó felhőket, némi enyhet hozó záporért ácsingózva. Hát már semmi se jó? Mi ez az elégedetlenség? Való igaz, egyetlen dolgot nem tudunk megunni: a változatosságot! A felgyorsult tempót hajhászó autó- vagy motorversenyző sem tesz mást, megnöveli az őt érő hatások mennyiségét, változásának sebességét. A másodperc tört része alatt annyi minden történik vele és körülötte, amit egy hétköznapi ember felfogni sem képes. A július 16-i hétvégén bárki megtapasztalhatja ezt a kápráztató valóságot, amikor a Red Bull Air Race mezőnye Budapest fölött küzd meg a bajnoki pontokért, a föld egyik legszebb égi pályáján.

Micsoda világra szóló kihívás lenne, ha a levegőben cikázó repülőgépek vízre telepített bójáit ez alatt motorcsónak versenyen kerülgetnék a Duna vizén, miközben a rakparton Forma 1-es futamot tartanának és a földi pilóták a Rákóczi hídtól az Árpád hídig köröznének. A még elvakultabbak látni vélhetnék, ahogy ezzel egy időben a budapesti foci VB-én Dzsudzsák szabadrúgása után a labda a felső lécről egyenesen a Könyves Kálmán körútra pattan, ahol már a Tour de Hongrie kerekesei próbálnák elkerülni a zsugát, felettük az Üllői út felüljáróján vágtáznának lovasaink a büszke fődíjért. (Emberbaráti okokból a hosszútávúszók dunai világbajnokságát későbbre halasztanánk a motorcsónakok erős hangja miatt.) Na ugye, ennyi változatosság már egy kicsit sokk lenne, pedig még mennyi eseményt ki lehetne találni! Viszont mostani programajánlónk minden eddigi ajánlaton túltesz! Elképesztő gazdagságával kizárt, hogy szórakoztató kikapcsolódás nélkül hagyná a Kedves Olvasót! Csapjunk hát a lovak közé és ki-ki találja meg az őt legjobban gyönyörködtető változatos programot! Jó szórakozást!

Megtaláltuk a közös nyelvet

Melyik az a nyelv, amelyik mindenki számára érthető? Nincs félreértelmezés, legfeljebb csak egyéni felfogás. Nem kell hozzá igeragozást tanulni, szavakat magolni, megkülönböztetni a múltat a jelentől, a jövőtől. Nem igényel lámpalázas szókeresést, fordítást, ferdítést, mutogatást és szinte bárkivel azonnal szót érthetünk! A többség lemondóan legyint: „Egy ilyen van, a macskanyelv!” Ma sem értem, honnan kapta egykoron a nevét a csokiból készült finomság, aminek a segítségével tényleg közös hangot talált mindenki a másikkal, mert hát a macskanyelvet mindannyian szerettük. Azonban mégsem ez a megoldás! Aki bárhol, bárkivel szót akar érteni, annak egy másik nyelvre van szüksége, mégpedig a zene nyelvére.
Akár tanult valaki hangszeren játszani, akár nem, a zene érzelmet, gondolatot, sőt szellemiséget képes kifejezni. Tökéletesített változata az emberi énekkel és/vagy a tánccal kiegészítve nem csupán az emberi kultúra évezredes része, de folyamatosan változó, fejlődő, állandó mozgásban lévő jelene is. Akit a macskanyelv iménti felemlegetése ejtett rabul, lehet, hogy most csalódottan a macskazenét vagy a macskajajt kezdi emlegetni, mégsem tagadhatja le, van kedvenc dala, nótája, zeneszerzője. Ez azonnal meghatározza egyéni stílusát az öltözettől a szóhasználatig, az italtól az ételig, a heves vérmérsékletűtől a gondolataiba révedő felfedezőig, a vidámtól a zárkózottig, a keretekben gondolkozótól a szabadon csapongóig és még hosszasan sorolhatnánk. A zene mindenkié! Szól a régi mondás, és ez bizony így igaz. Próbálja ki! Tekintse meg programajánlónkat és keressen benne hangos, hangulatos, hangzatos vagy egyszerűen csak kedvére való mulatságot! Figyelje meg azokat, akikkel együtt hallgatja a zenét, és hamarosan egy húron fognak pendülni! Kellemes kikapcsolódást!

Figyelem, provakáció!

Na a gyerekek is megtanulták, stréberre sosem szabad bízni, hogy a reménykeltő betűsort a nap végén kiegészítse, mert az …áció elé még egy „r” betűt talál írni, és máris a szigorú „ráció” szó kerül a táblára. Abból pedig a nyárra nem jöhet ki semmi jó!
Lássunk csodát, ezen a héten kitelt a vakáció! A hétvégén még egy-két iskolában a bizonyítvány utolsó kérdésére, mely szerint felsőbb osztályba léphet-e, kimondják a boldog(talan)ító igent és kezdődhetnek a mézes-mázos hetek! Nem segít a szülői intelem. A tervezgetés utolsó pontosításai következnek, és a gyerkőcök már fújják is a programot: „Az első két hét apa nagyié, a második két hét anya mamié, aztán jön a tábor egy hétre, addigra apa és anya kiveszi a szabadságát, együtt elmegyünk bal csíra, ott dagadtra verjük a sátrat. Ha jó idő lesz, ha nem. Anya kifújja magát, és befújja apát, minket meg beken olajjal, hogy a nap ne süssön annyira. Aztán meg hipp-hopp! Eljön augusztus, még meglátjuk, ami lesz! Esetleg egy kis újabb mami vagy papi, ahogy meg tudnak egyezni egymással. Apa azt mondta, ez az egész nyári szünet egy nagy provakáció, és ezt a díjat annak adományozza, aki felé legjobban a karja hajlik.”
No, de ne szaladjunk ennyire előre! Csupán a bemelegítésnél tartunk. A programszervezők alaposan kitettek magukért. Aki a foci mellett rögtön belevág a sportos kezdésbe, akár a Balatont is átúszhatja. Az energiától duzzadók férfias csatározásokban próbálhatják ki magukat. Természetesen az ízkavalkád csábítása sem maradhat ki, elvégre mi magyarok mindig eggyel több jó okot találunk az evésre, mint bármi másra. A csillagfényes éjszakák közül most hamarosan a múzeumoké lesz az egyik. Az év legrövidebb éjszakáját pedig külön meg is ünnepelhetjük Szent Iván tiszteletére. Gazdag hát a választék, ki-ki válassza a hozzá legközelebb álló kikapcsolódási formát! Jó pihenést!

Helyzet van…

Eljött az idő! Újra helyzetbe kerültünk! A napnál is világosabb, most minden perc számít! A visszaszámlálás egyre közelebb hozza a nagy pillanatot! Egy emberként mozdul kicsi és nagy, együtt veszünk levegőt, egyszerre lélegzünk, és mindannyian visszafojtjuk, amikor helyzet van! Közösen szorítunk a nagy cél érdekében, időt nem kímélve adunk bele mindent. Most azok sem tudnak ellene tenni, akik pedig nem is szeretik a focit! Az Európa Bajnokság nyitánya egy új előadás kezdete. Statisztálunk? Esetleg szerepet kapunk? A főszerepről, álmodni se merünk. Új időszámítás kezdődik, ami biztosan kitart addig, amíg van esély a sikerre. Kár lenne továbbgondolni, maradjunk meg ennél a pontnál, amíg összeköt bennünket a büszkeség, az izgalommal teli várakozás, elvész az „úgy se” jövőbelátók elhaló hangja. Nocsak! Egy oldalon tudunk lenni? Csak nem? Egy csónakban evezünk? Annak ellenére, hogy a focin túl is van és lesz élet?! Korábban a kicsit együgyűre sikeredett hivatalos nemzetközi foci kampányfilmben a legkülönbözőbb nemzeti színekben pompázó szurkolók örömkönnyekkel a szemükben borultak egymás nyakába, amikor előttük a képernyőn épp valami hihetetlenül jó dolog történhetett. Nyilván nem eshetett gól, mert akkor jó eséllyel a szurkolók közel fele nem örömködött volna az esemény láttán. A játékvezető sem nyilváníthatta mindkét csapatot győztesnek. Valami mást láthattak. Esetleg ahogy a saját népszerűsítő filmjüket figyelték, felfedezték magukat a képernyőn? Ki tudja! És mégis lehet benne valami igazság. Rajtunk, akik sokszor, különböző színeket vallunk, most mégis egyszerre tör ki a felhőtlen boldogság. Feltéve, ha sikerül valami. Na, de hát a remény hal meg utoljára… elúszik. Mert a remény halak ilyenek. A végén mind elúsznak… De mi most hagyjuk ezeket az örökké tüskés, észrevehetetlenül átlátszó, medúzaszerű potykákat. Engedjük át magunkat a hangulat varázsának! Töltsük fel testünket és lelkünket mindenféle tartalmas finomsággal! Ennek megvalósításához gyűjtöttük össze programajánlónkat, böngésszék figyelemmel! Sok sikert!