Az oldalunk sütiket (Cookie) használ a működése során. Amennyiben nem szeretné ezeket engedélyezni, úgy böngészőjében letilthatja a sütik elfogadását, de akkor nem biztos, hogy az oldal rendben fog működni. Dönthet úgyis, hogy nem lép tovább az oldalunkra! Mi a törvényes feltételek betartása mellett alkalmazzuk a sütiket. Bővebb információt találhat az Adatvédelmi Nyilatkozat menüpont alatt! Elfogadom
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Miért hűthet gyengén a lakókocsi hűtőgép?

Karavándor magazin

Ezt kell tudni egy lakójárműben használt hűtőgép teljesítményéről.

Az egyik legkellemetlenebb meglepetés, ha a lakókocsiban vagy a lakóautóban egyik pillanatról a másikra jelentősen romlik a hűtőgép teljesítménye. Mi lehet az ok? Elromlott, vagy valamilyen külső hatás miatt következett be a gyengülés? Mit tehetek? Vigyem szervizbe, vagy én is kipróbálhatok valamilyen trükköt a javulás érdekében? Nézzük lépésről-lépésre végig, mit kell leellenőrizni a döntéshez, hogy mi legyen a következő lépés. 

 

Milyen hűtőgépet használnak a lakójárművekben, és mi a helyes üzemeltetés módja?

A szabadidő járművekben és hajókon a párologtatáskor jelentkező hőelvonási elven működő abszorpciós hűtőszekrényeket építik be. A legfontosabb előnyük a csendes üzemmód, és a többféle energiaforrás használatának a lehetősége. Alkalmazásuk az új generációs kompresszoros hűtőgépek terjedésével lassan háttérbe szorul, főként a 12/(24)/230V rendszerű készülékek térnyerése miatt. A gáz, mint energiaforrás, csak akkor marad meg előnyként, ha napelemmel vagy más alternatív módon nem lehet megoldani a fedélzeti tápegységek töltését. Az abszorpciós berendezések gázfogyasztása a méretüknek megfelelően eltérhet, kb. 200-500 gramm óránként. Ez változhat a környezeti hőmérséklettől, a hűtőtér/fagyasztórekesz terhelésétől, a használat módjától függően.

A helyes használathoz tudnunk kell, hogy a legnagyobb hűtőteljesítmény 230V-os üzemmódban érhető el. Ezt követi a gázüzem, a 12V pedig többnyire csak a szinten tartásra elegendő. Indulás előtt (előző nap este) hűtsük le azt az élelmet, amit magunkkal viszünk. A mélyfagyasztott csomagokat közvetlenül indulás előtt szintúgy az otthoni háztartási hűtőgépből rakjuk át, és különösen hosszú út előtt hűtőakkut is fagyasszunk le, ezzel növeljük az abszorpciós hűtőszekrény hatékonyságát. A megérkezést követően azonnal váltsunk 230V-os üzemmódra, illetve a parkolóban (nem a benzinkút területén) kapcsoljuk be a gázt. Az automatikus energiaválasztással rendelkező készülékek ezt önműködően elvégzik.

Langyos ételt vagy italt, meleg edényt sosem szabad még a hűtőtérbe sem tenni. 

A kiolvadt jégakkukat azonnal vegyük ki és keressünk fagyasztási helyet számukra a hazaútra. Vigyázzunk, nehogy téli állásban legyen a hűtőajtó (résnyire nyitott állapot a penészképződés megelőzésére).

Gondosan ellenőrizzük a jármű vízszintes helyzetét, szükség esetén kis eltérést a támasztólábbal, nagyobb egyenetlenséget a szintezőékkel korrigáljunk. A külső szellőzőrácsot tegyük szabaddá, ne maradjon előtte semmi, ami a szabad légáramlást akadályozná (nyáron a téli takaró ne maradjon rajta). Lehetőleg úgy telepítsük le a járművet, hogy a lehető legkevesebb napfény érje a szellőzőket és a levegő mozgása szintén biztosított legyen.

A hűtőgép hatékonyságának javítása

Szélsőségesen meleg időben a tapasztalt kempingezők olyan trükkökhöz folyamodnak, amivel a hűtőtér belső hőmérsékletét csökkenteni tudják. Egyik legelterjedtebb megoldás, amikor a külső hűtőrácsot (ha van, akkor alul és felül is) leveszik. Szabad légáramlás esetén (például nem az elősátor oldalán van a szellőzőrács) egy szélfogó paravánt állítanak kb. 30 cm-re az oldalfaltól. Ezzel árnyékot tartanak, valamint a légmozgást némileg felgyorsíthatják. A régebbi hűtőgépeknél kinyitják, illetve leveszik a hűtőtérben található fagyasztórekesz ajtaját. Így ugyan megszűnik a jégkocka készítés lehetősége, azonban néhány fokos belsőtér hőmérséklet csökkenést lehet elérni. Kompenzációként a fagyos jégakkuk felét a mélyhűtőbe teszik, a másik felét pedig a recepción lefagyasztják, majd egy nap után csere következik. Lényeges javulást lehet elérni a kánikulai órákban a szabaddá tett szellőzőkhöz helyezett állóventilátorral. 
Vigyázat, tévhit: kívül a hűtőbordát sosem szabad letakarni még nedves ruhával sem, továbbá nem feltétlenül a hőfokszabályozó maximális állásában legjobb a hűtés! (Egy adott készülék esetében a kisebbre vett értékkel néha jobb eredmény érhető el!)

Az eddig sorolt példák már utólagos ügyeskedések. Sokat segíthet a tudatos előkészület, ha valaki előrelátóan otthon alaposan letisztította a hűtőbordákat a szennyezéstől. Főként idősebb, vagy rosszul szellőző helyre beépített készülékeknél speciális hűtőventilátor utólagos beépítésével javítható a hűtőteljesítmény. Ezeknek számos fajtáját lehet kapni. Többségük hőérzékelővel rendelkezik, amit a hűtőbordán elhelyezve felmelegedéskor automatikusan elindul a szellőztetés, de lehet külön kapcsolóval is felszerelni vagy a két módszer kombinálásával javítani a helyzeten.

Valóban elromlott, vagy csak üzemeltetési problémáról van szó?

Ennek eldöntéséhez néhány fontos tényezővel tisztában kell lenni. Az Európában szokványos klímaosztályú abszorpciós frizsiderek a bevezetőben említett működési elvek miatt csak a közvetlen környezeti hőmérséklethez képest hűtenek! Az időjárás függvényében 20 °C körüli értékkel alacsonyabb hőfokot képesek produkálni a kinti meleghez képest. 40 °C kánikulában sajnos teljesen normális, ha 15 °C fölé emelkedik a hűtőben a hőmérő. Az előző részben említett trükkök segíthetnek.

A kánikulában gázüzemre kapcsolt hűtő hátuljában a hűtőbordák alatti égéstérben égő gázláng tovább emeli a külső hőmérsékletet, tehát minél erősebben ég a gáz, annál rosszabb lesz a hatásfok. Ráadásul autógáz töltet esetében komoly minőségi kockázat áll fenn, ami szintén olyan hibához vezethet, ami alapján a berendezést gondoljuk rossznak. Amikor a kültéri hőség elér egy igen magas, ötven fok körüli értéket, az abszorpciós rendszer egyszerűen leáll és létrejön a fűtőszekrény. Ez sem a készülék bűne, fizikai törvényszerűség. Az extrém körülmények múltával visszaáll a régi rend.

Ezek szerint sosem romolhat el a hűtőgép? Akármennyire is ezt szeretnénk, azért sajnos meghibásodhat. Főként úgy ismerhető fel a baj, ha egyik üzemmódban sem tapasztalunk megfelelő hűtést. Ilyenkor még nézzük meg, valóban vízszintben áll-e a készülék, tényleg van áram (230V közeli értékben) és gázüzemmódba kapcsolva ég-e a láng. A hűtőrácson nem maradt-e fenn a téli takaró. A tisztogatás alkalmával egy kendő hátul bent megbújhatott, lezárva a levegő útját. Leleményes darazsak tenyérnyi fészket építettek a szellőző térbe (meg kell vizsgálni a rovarhálót, hol juthattak be rajta). Viszont, ha minden energiaforrás rendesen működik, de hideg nincs, akkor baj van. Amennyiben a kezünket a hűtőbordára téve annak legfeljebb csak egy része langyos, emögött a hűtőközeg keringőrendszerében lévő dugulás állhat. A hűtőborda erőteljes hűtése (pl. vízpermet, vagy gázüzem lekapcsolása után kontakt-spray) beindíthatja a körfolyamatot, illetve sokan esküsznek a "világot is feje tetejére állítom" megoldásra: a kiszerelt berendezést hosszabb időre fejre fordítják, hogy a hőcserélő körben lerakódott szennyeződést fellazítva helyrehozzák a keringést. Nagy szerencsével ideig-óráig beindulhat a rendszer, de ami egyszer lerakódott alul, az ismét megtalálja a visszavezető utat.

Szélsőséges esetben részben vagy egészében elszökött a hűtőközeg. Nosza, töltessük fel! Azonban fontos először megtalálni, hol szökött el a gáz és a tömítetlenséget meg kell szüntetni, ugyanis a korróziós vagy sérülésre visszavezethető repedések eltüntetése nélkül minden próbálkozás hiába. Egy idősebb, tíz év feletti modellnél a pénzkidobás esélye magasabbnak tűnik, mint a feltöltés sikere, amit egyébként a gyártók sem támogatnak. 

Javítható-e még a hűtőgép, vagy érdemesebb kicserélni?

Az eddig leírtakból következően, a hűtőközeg egyszerű pótlása nem nyújt tartós javulási kilátásokat. Amennyiben legalább az egyik energiaforrásról elfogadható a hűtőteljesítmény, az a javíthatóság mellett szól. Ez azonban már szakértelmet követelő feladat. A 12V-os vagy 230V-os fűtőszál hibáját akár ellenállásméréssel is be lehet azonosítani. A hűtőgép adattábláján szereplő teljesítmény értékek alapján megközelítőleg kiszámítható a fűtőszál megfelelő ellenállása. A fűtőelem cseréhez szinte minden esetben ki kell szerelni a készüléket, tehát a 10-20.000 Ft-os új fűtőbetét beszerzése jobb döntés, mint egy szálszakadt régi javítgatása.

A gázrendszer hibája - ha ez egyáltalán fokozható - még inkább szakműhelyre tartozik. Az alkatrészt különösebben nem igénylő tisztítástól, a komoly szerelésig bármi előfordulhat. A gáz veszélyes üzem, ezért ebbe nem érdemes belekontárkodni. Ami viszont nem igényel szakismeretet, az a gázpalack cseréje. Mielőtt hibára gyanakszunk tegyünk próbát 1-2 kölcsön gázpalackkal, amiről egy másik hűtőgép már kifogástalanul működött (egy kis idő eltelik, amíg az újonnan betett tartályból odajut a gáz).

Az elektromos, illetve vezérlő rendszerek meghibásodását nem mindig lehet azok cseréjével orvosolni. Alaposabb rákészülést igényel a hibát kiváltó ok felkutatása és megszüntetése, hiszen a drága elektronika sem bírja sokáig, ha valamilyen kimeneti/bemeneti egység, tápellátási probléma áll a gondok hátterében. Ráadásul a gyártók is változtathatnak a konstrukción. Egy új vezérlőegység cseréje együtt járhat egy másik kezelőpanel beépítésével, mert esetleg a régivel nem fog együttműködni.

Megszületett a döntés: csere. Mi alapján válasszunk?

Nehéz döntés, hiszen az új hűtő százezres nagyságrendű kiadás. Viszont ha kell, akkor a halogatás csak ronthat a helyzeten. Mit érdemes végiggondolni egy új berendezés vásárlása előtt: 

Mekkora a rendelkezésre álló hely? Az adott válasz minden más szempontot felülír. Csábító lehet egy nagyobb készülék beépítése, mégis a legjobb, ha méretben a lehető legközelebb álló típust választjuk. Eltérő méret beépítése komoly fejtöréshez vezethet a műszaki kivitelezést illetően. Kapcsolódó jellemző a kerékdob. Egyes hűtőgép típusok kialakítása alkalmazkodik a mögöttük megbújó kerékjárati belső ívhez, különben nem helyezhető be a helyére. Szintén az elhelyezés kérdése az ajtónyitás irányának a megválasztása. Akadhat még olyan modell, amelyen nem fordítható át a nyitási irány. A lakótéri bútorokban se akadjon el az ajtó.

Abszorpciós hűtőgépnél alkalmazkodni kell a fedélzeti gázrendszerhez, ami 30 mbaros vagy 50 mbaros lehet.
Amennyiben kompresszoros változat mellett szól a döntés, a gázüzem nem játszik többé szerepet, csak a 12V és a 230V. Itt figyelni kell a megfelelő 12V-os tápegységre (napelemes töltés, járó motortól D+ töltés visszajelzés, elegendő vezetékátmérő a járműben a megfelelő teljesítmény leadásához). A hűtőtér belső elrendezése, az ajtópolcok helye viszonylag szabadon megválasztható, de az egyéni ízléseknek megfelelő kihúzható fiók, zöldséges rekesz, nagyméretű italos palackok tárolása, fagyasztó kapacitása szintúgy lényeges.
 A kompresszoros gyártmányok energiatakarékosabb megoldást kínálnak, beszerzésük esetén a gázüzemről azonban le kell mondanunk.

Az ár-érték arány nem csupán a hűtőgép szolgáltatásaira vonatkozik. Egy öregebb lakójármű árához nem érdemes aránytalanul drága berendezést választani. A beépítés költségei szintén jelentős tényezőt képviselnek, de a házi barkácsolás előtt mindenki reálisan gondolja át a lehetőségeit.

Amennyiben maradt kérdése, esetleg alkatrészre vagy árajánlatra van szüksége, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi levélnyomtatványon. Kérjük a lehető legjobban pontosítsa mire vár választ, vagy ossza meg velünk véleményét!

Szóljon hozzá, ha pedig tetszett, ossza meg másokkal is!  mail

KÉRDÉS VAGY VÉLEMÉNY AZ ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉPEKKEL KAPCSOLATBAN

Tartalomhoz tartozó címkék: Tudjuk hogy használni tudjuk